Az élet néha olyan, mintha a vállunkra nehezedne az égbolt.
Vannak napok, amikor elhisszük, hogy összeroppanunk, és vannak pillanatok, amikor mégis erőre kapunk, és képesek vagyunk megtartani azt, ami elviselhetetlennek tűnik.
Ez a történet egy nő útkereséséről, küzdelmeiről és győzelmeiről szól. A fájdalom és veszteség mélyéből indul, de a remény és a szeretet erejéig vezet.
Miközben újra és újra összeomlik körülötte a világ, meg kell tanulnia hinni önmagában, és abban, hogy a legnehezebb terhek is könnyebbé válnak, ha megtaláljuk azt, amiért érdemes élni.
Lírai hangú, őszinte regény a sebezhetőségről, az újrakezdésről és arról, hogy talán senkinek sem kell egyedül tartania az eget.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.